2014.03.27. 11:37
Lelkiismeretlen kóklerek a budapesti kutyaiskolákban
Magyarországon nem létezik egységes, megbízható minősítési rendszer a kutyaiskolák üzemeltetésére vonatkozóan, ennek meg is van az eredménye. Sok tehetséges, hozzáértő oktató mellett olyan dilettánsok is dolgoznak ebben a szakmában, akiknek a tevékenysége nem csak haszontalan, de káros is.
Pár hónapos boxerkölyök ismerősünknek gondot jelent a bejövetel: ha kint van a futtatón és szaladgálhat, nemigen akar visszatérni a gazdájához, aki elmondta: jártak vele kutyaiskolába, ahol azt tanácsolták neki, kevesebbet adjon enni a kölyöknek, mert akkor könnyebben visszajön hozzá. Ostoba és potenciálisan káros dolog egy gazdát arra buzdítani, hogy a szükségesnél kevesebb élelmet adjon egy növésben lévő, aktív kutyának.
Behívási trükkök: kulcsok, síp és kézjelek –így tanítsd meg a kutyádat
Ha elfogadjuk az „iskola” logikáját, akkor eszerint a kutyának azt kell megtanulnia, hogy azért érdemes visszamennie a gazdájához, mert tőle enni kaphat. Vagyis egész életében éheztetnünk kell, hogy könnyebb legyen a behívás?
Az más kérdés, hogy ez a boxer – mint sok izgatottan futkározó kölyök – egyáltalán nem érdeklődik a jutalomfalat iránt, mert a kinti élmények sokkal fontosabbak neki, ezért egyszerűen kiköpi a falatot. Magyarán eleve kudarcra van ítélve az a módszer, ami az élelmet jelöli meg fő vonzerőként a kutya számára.
Miért ne kergesd a kutyát, ha nem akar visszajönni?
Mint minden kutyusnak, ennek a boxernek is azért kéne visszamennie a gazdájához, mert kötődik hozzá, szeret vele lenni és a visszatérés örömet ad neki. Ez az öröm egy nagy ölelés, dícsérő szavak és egy kedvenc játék, vagy közös viháncolás. Egy valódi kutyaiskolának ezt kéne megértetnie a gazdákkal és megtanítani őket arra, hogyan fejezzék ki az örömüket, amikor a kutya visszaszalad hozzájuk. A felelős gazdáknak pedig ott kellene hagynia az ilyen cégeket, hogy azok minél hamarabb eltűnjenek a hazai kutyás életből.
29 komment
Címkék: gazda behívás
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vollibre 2014.03.27. 21:12:19
Ј.László 2014.03.27. 21:43:45
Én sohasem adtam jutalom falatokat és csodájára járnak a kutyáim engedelmességének.
vollibre 2014.03.27. 21:54:14
Alvy Singer 2014.03.27. 22:08:20
Nekem is boxerem van és szerencsém is, mert erősen kaja motivált. Én labdával aztán hívogathatnám, mert konkrétan nem érdekli.
Egyébként ebben a bizonyos "kókler" iskolában én még soha nem hallottam azt, hogy kizárólag egy módszer létezik bizonyos dolgok rögzítésére, tanítására.
Az utolsó bekezdés pedig sajnos nettó hülyeség (bocs!). A jutalomfalat nem az "evésről" szól, könyörgöm! És szó sincs arról, hogy a jutalomfalatot egész életben adni kell ahhoz, hogy működjön. Na de egy "nagy ölelés"? Hagyjuk már! Miért nem egy közös mozizás vagy egy nagy társasjáték?? Próbáljunk már meg egy kicsit kutyaként gondolkodni vagy legalább egy közös nyelvet találni! És nini, a jutalomfalat például lehet (!) az.
Persze mindenki azt csinál amit akar, de érdemes lenne kicsit körbejárni azt, amiről nagyon okos cikket írunk!
Scuttle 2014.03.27. 22:13:01
vollibre 2014.03.27. 22:33:20
hengorfej 2014.03.27. 22:43:57
Alvy Singer 2014.03.27. 23:10:24
@vollibre nem szeretnék nagyon okos lenni a témában, de eddig akárhány iskolában jártam mindenhol nagyon szívesen segítettek egy ilyen problémánál. É: Így nézett ki: figyelj, nem reagál a kutyám erre. O: oké, akkor próbáld meg ezt. É: hát, erre sem nagyon. O: nem baj, akkor csináld ezt meg azt..
Egyszerűen kerestek és mindig találtak megoldást is.
@Scuttle bocs, hogy ezt mondom, de igen, sajnos érthető. Azt csak Te szeretnéd, hogy egy kutya "élvezze a társaságod", "gazdának tartson" és hogy szeresd.. A kutyának egy vezető kell, aki irányt mutat, szabályokat állít fel és tartat be, és a falkájának a vezére, természetesen a gondoskodással együtt. Egyébként ha az én kutyám hibázik vagy tiszteletlen, akkor azt tudatom is vele és hidd el, hogy nem egy pohár bor mellett beszélem meg vele a dolgokat este, miközben a háttérben halk zene szól...
Szerencsére ezt a gazdiknak már nem kell kitalálni, mert nálunk okosabb emberek kitalálták. Csak utána kell nézni... :)
Onnantól kezdve, hogy a kutyát nem kezeljük a helyén, tehát nem állatként, kutyaként, kezdődnek a problémák.
Találkoztam ilyennel, egyelőre az volt az egyetlen kutya, akivel komoly problémánk akadt... Soha többé nem szeretnék olyan gazdival találkozni, akinek olyan elvei vannak, hogy "a kutyának szabadságra van szüksége"... Egy nagy sz#rt! Vezetőre van szüksége.
Persze azt mondanom sem kell, hogy ott sem a kutya volt a hibás. Hanem az idióta gazdája.
Scuttle 2014.03.27. 23:34:09
És igaz, hogy a biztos élelem is bizonyos szinten hozzájárul ehhez de szerintem ennek nem kaja jutalmazásban kéne kiteljesednie.
Alvy Singer 2014.03.27. 23:42:46
Én csak -biztos a saját példa miatt- hiszek a kaja motovációs erejében annak érdekében, hogy a kutya a kívánatos dolgot csinálja... Egyszerűen nálam működött és ma már a köztünk lévő kommunikációban nincs jutalomfalat. De ismétlem, a jutalomfalat önmagában szerintem sem ér semmit...
besztercei 2014.03.27. 23:51:17
Kutyafüggő, hogy dolgozik-e ételért. A mienk pl. nagyon szereti a hasát és van olyan családtagom, aki az elején jutalomfalattal tanította meg, hogy neki is szót kell fogadni. A parancsokat ismerte, de gyakran csak nekem fogadott szót (többnyire én etetem és sétáltatom).
butyko 2014.03.28. 01:45:39
virgo 2014.03.28. 06:20:57
retard 2014.03.28. 06:38:09
retard 2014.03.28. 06:42:58
Gondolom a véleményedet írtad le a blogbejegyzésben, de így is kicsit erősnek érzem. Nem tudom melyik kutyasuliról írsz, igazából nem is fontos.
Kattintásvadásznak gondolom ezt az írást, és én is bedőltem.
Bánatos Exkavátor 2014.03.28. 06:55:54
"azt tanácsolták neki, kevesebbet adjon enni a kölyöknek, mert akkor könnyebben visszajön hozzá"
Ha egy suliban valóban csak ennyi tanácsot adtak, úgy ott tényleg gáz van. Nem lehet, hogy a tanács nem az eredeti formájában jutott el hozzád? A kommunikáció érdekes dolog, nem csak kutya-ember viszonylatban, hanem ember-ember viszonylatban igazán!
Ezen a mondatodon meg "ezért egyszerűen kiköpi a falatot" hangosan felröhögtem. Láttál te már közelről/élőben kutyát? Persze jó lenne ismerni a körülményeket is, ha valóban megtörtént esetről van szó.
Pár hete a párommal három napig vigyáztunk egy öt hónapos kölyökre. Kicsit fáztam a dologtól, merthogy nem volt szobatiszta. A három nap alatt tudatos startégiával, jutifalattal és kellő pillanatban osztott dicsérettel elértük azt, amit a gazdáinak eddig nem sikerült. Miután visszaadtuk és pár nap múlva jöttek az oviba, örömmel mesélték, hogy már lenn végzi a kis- és nagydolgát is, csak akkor van baleset, amikor hoszabb időre kénytelenek magára hagyni.
A kaja önmagában egyértelmű, hogy nem elég, de megfelelő tudással alkalmazva és következetes kommunkációval-játékkal-dicsérettel kombinálva a leghatékonyabb eszközök egyike a kutyák nevelésében, tanításában.
Maradjunk abban, hogy több iskola, elfogadott módszer van a nevelésben. Ne általánosíts és ha valamit nem ismersz teljesen, ne fikázd, mert csak magadat járatod le.
virgo 2014.03.28. 07:03:50
Yasashi Tanuki 2014.03.28. 08:50:12
Mikrobi 2014.03.28. 09:15:54
vitalis06 2014.03.28. 10:07:47
A kajával való motiválás meg nem úgy zajlik, hogy egész életében jutifalatozod a kutyát. Először mindíg kap, aztán csak minden második alkalommal, harmadik.....soha nem tudja, hogy most csak simit kap, vagy lesz jutifalat is. De optimista és reménykedik :)
Tehát a gazdinak kell megtalálni mi a leggyorsabb és legbiztosabb az út a saját kutyáinál. És ez lehet a kaja is.
Rastafan 2014.03.28. 10:16:59
Végezetül: jobban tennéd, ha megadnád a tiszteletet és utána érvelni kezdenél.
Rastafan 2014.03.28. 10:40:18
Detti 2014.03.28. 15:10:22
És nálunk csakis a jutifalat vált be, ha gyorsan magam mellé akarom parancsolni a leányzót. (Amúgy mindig 40-50 méteren belül marad, de lassú is, lusta is, jól megfontolt úriasszony.)
És én így szeretem, szeretem, hogy egyéniség, emellett mindenre megtanítható és jól nevelt. (Ja, és nem is labdás, vagy kedvenc játéka sincs, gyerek korában sem volt. Más kutyákkal szeret néha kergetőzni.)
Szóval azt kijelenteni, hogy a "jutizás nem jó" pont arra ad következtetni, hogy aki a cikket írta, az nem találkozott még elég kutyával, hogy átlássa: ugyan úgy, mint az emberek, a kutyák is mind egyéniségek: eltérő szeretet-igénnyel, eltérő kedvteléssel és vágyakkal! Ő se menjen oktatónak. ;)
(Persze azt aláírom, hogy az oktatók jó részének kötelezővé tenném Cesar Millan összes könyvét és filmét kívülről bemagolni! :D )
Pargendity Özséb 2014.03.28. 17:48:25
A posztbeli iskoláról nem igazán tudhatunk meg sokat, a szófogadatlan kutya gazdája nem mondott semmit arról, mi is lenne a teendője a kevesebb élelem mellett.
Ha a kutya tudja, hogy mit akarok és elég fontos vagyok számára, akkor végrehajtja az utasítást, tehát ha nem teszi, akkor legalább az egyik nem áll fenn.
Az első esetben kommunikálnom kell vele, például dicsérnem, ha azt teszi amit szeretnék. Ez a dicséret lehet játék, finom falat, elvihetem moziba (de azonnal, hogy tudja miért kapja!:-)). Nem baj, ha a napi élelem egy, akár jelentős, részét ilyenkor adjuk oda, előtte meg legyen éhes.
Ha nem vagyok fontos, akkor hiába örülök látványosan, nem leszek más számára mint egy lámpaoszlop, annak az öröme sem érdekli. Ekkor ki kell alakítani a kötődést, a függést. Ez legegyszerűbben az élelmen keresztül valósítható meg: csak tőlem kap enni, közvetlenül kézből, hogy egyértelmű legyen, és csak akkor, ha figyel rám. Hamar rá fog jönni erre, nem fog dafke éhen halni. Ebben az esetben valóban nem árt, ha összességében is kevesebb élelmet kap az eb.
Egy kölyökkutyánál ez fölösleges, a kölyökkutya koránál fogva is kevésbé önálló, erősen vágyik a biztonságra. Persze, ha nem fogad el élelmet, akkor jó eséllyel sokat kap, tehát az összmennyiség is csökkenthető.
Tehát az ok feltárása után, az élelmen keresztül mindkét probléma orvosolható, nem feltétlen butaság egy ilyen (posztbéli kutyaiskolai) tanács.
Más: kevés kivételtől eltekintve, mikor a kutya minden kajára bekattan, célszerű ha a jutalom, azaz a pozitív megerősítés, valami különleges, amit csak ekkor kap.
Fontos: Ha a gazda a jutalomfalattal hívja a kutyáját, akkor rosszul teszi, a falat nem cél, hanem eszköz, dicséret.
Az élelmen keresztüli nevelés sok esetben a legegyszerűbb út, annak démonizálása káros. Ha ilyennek olvasnám a posztot, akkor ugyanolyan felületes lennék, mintha félinformációk alapján próbálnék kutyaiskolát minősíteni.
Lékáné Viszokai Katalin 2014.03.29. 05:10:58
Rastafan 2014.03.31. 09:12:19
Rastafan 2014.03.31. 09:15:31
Rastafan 2014.03.31. 09:16:31
Lékáné Viszokai Katalin 2014.03.31. 13:42:59
Nézzünk csak körül a sport kutyások háza táján pozitív megerősítés ügyben. Kaja és játék, csak az egyik vagy mind kettő, szerepel a kiképzés során, az eszközöket és a módszereket jól használva, elképesztő dolgokra lesznek képesek a párosok. A kötődés ezeknél a párosoknál igen magas szintű, ami nem egyszerűen abban merül ki, hogy játék gép a gazdi vagy éléskamra. A hobbi kutyásnál sokkal magasabb szinte képesek egymással kommunikálni. Számtalan közös akcióban vesznek részt aminek a vége a közös siker és öröm. A fizikális jutalom kaja/játék lehetősége mégis mindig kilátásban van a kutya számára. A rengeteg megmérettetés a sok tréning olyan összekovácsoló erővel bír, hogy az adott feladatra alkalmas kutya képes lesz a dolgát akár órákon keresztül is végezni nagyobb jutalmazás nélkül. Természetesen nem lehet mindenkinek célja a a sportkutyás szint teljesítése.
Sok családi kutyát tartó eljut odáig, hogy szakember segítségét kéri. Mégis sokan ennél a pontnál nem jutnak, tovább. Vagy azért mert nem szánnak rá pénzt, de leginkább időt. Nem adnak elég időt maguknak és a kutyának, nem jut el az információ, hogy ez a kapcsolat is folyamatos " ápolást" igényel, ez egy élethosszig tartó kölcsönös kommunikáció egy olyan lénnyel aki nem a mi szintünkön használja a verbális jeleket és mi pedig csak részleteiben ismerjük az ő nonverbális, főként testjelekből, szagokból álló jelzésrendszerüket. A kapcsolat mégis működő képes, a kötődés magas szintre emelhető lásd a vakvezető kutyák, rohamjelző kutyák példáját ahol egyébként a kötödés kialakítása a legfontosabb eleme az átadó tanfolyamoknak.
Tehát, hogyan alakítsuk ki a kötődést étel és játék nélkül? A kérdés jogos? Ésszerű?
Utolsó kommentek