Saját tapasztalatom és az állatorvosok véleménye is alátámasztja, hogy a kutyák teljes értékű szárazeledel fogyasztásával élnek a leghosszabb ideig egészségesen. Ez nem azt jelenti, hogy a kutyád ne ehetné meg a házi maradékokat. Azt viszont jobb tisztázni, hogy ha szójás-gabonás, alacsony hústartalmú eledellel, száraz kenyérrel és rengeteg csonttal eteted a kutyádat, ártasz neki és hosszú távon a saját életedet is megnehezíted.

„Soha nem adnék tápot a kutyámnak”

De vajon miért? Ma már olyan választék érhető el, hogy az erős gyomrú, nem válogatós kutyától a hiperérzékenyig mindenki megtalálhatja a neki megfelelő minőséget és árfekvést. Nem állítom, hogy az összes gazdának szuperprémiumot kell vásárolnia, de tény, hogy sok kutya esetében csak ez válik be igazán és ráadásul, ha körültekintően vásárolsz, az ára nem sokkal magasabb, mint a kommersz tápoké.

Ha pedig az időt és energiafogyasztást is hozzáadod, lehet, hogy a házikoszt elkészítése sem marad el mögötte sokkal az ár tekintetében. De ez a gazda döntése. A legjobb a dologban az, hogy ki tudod próbálni és a saját szemeddel látod majd, milyen táplálás válik be.

„A kutyámnak semmi baja nincs, pedig száraz kenyeret eszik”

Tisztázzuk, mit jelent, hogy semmi baja nincs. Életben van, és nem látványosan beteg, rendben. És persze megeszi, amit elé raknak, mert nem akar éhen halni. Az, hogy egyébként fénytelen a szőre, letargikus, viszket a bőre,  rendszeresen hány vagy hasmenése van, más lapra tartozik? Netán olyan sokat kakil, hogy nem győzöl takarítani utána?

A jó etetés eredménye az erős, egészséges, életvidám kutya. Aki nem látja be a kutyák alapvető táplálási igényeit, az nem megfelelő gazda. Persze lehet, hogy a kutya szeretetben él és ha jók a génjei, kis szerencsével sokáig egészséges is marad, de ez távolról sem biztos.

A fajtatiszta, érzékenyebb kutyák tulajdonosai tudnak mesélni arról, milyen egy összehányt, összekakilt lakásban ébredni, mert a kutya rosszul van a nem megfelelő minőségű táptól. Természetesen lehet azzal érvelni, hogy a tenyésztők hibája ez a túlzott érzékenység, egyetértek. Ki kéne zárni a tenyésztők köréből azokat a felelőtlen embereket, akik rossz immun- és idegrendszerű kutyákat adnak el. Ha viszont valaki már magához vett egy ilyen kutyust, az kénytelen fokozottan odafigyelni a táplálására. És végül is, ez nem is olyan nagy gond, hiszen – remélhetőleg – azért tart kutyát, mert fontos az életében és szeretné a legjobbat adni neki.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.