Kétféle az ember. Az egyik tudja, hogy kell közeledni egy kutyához, a másik nem. De mi van, ha valaki álcázza magát és megvárja, amíg elhiszed, hogy nyugodtan oda engedheted a kutyát, aztán elkövet egy óriási marhaságot. Ez történt velünk tegnap.

Szokásos esti sétánkon találkoztunk egy lánnyal, aki láthatóan szeretett volna megismerkedni Ozzal. Kicsit előrehajolt, nyújtotta a kézfejét, de nem tett hirtelen mozdulatot, nem görcsölt, szóval úgy láttam, kockázat nélkül megállhatunk egy üdvözlésre, mert az illető tudja, hogyan üdvözöljön egy pulit. Ozt persze nem igazán érdekelte a dolog, egyrészt nem szokott haverkodni, másrészt millió érdekes szag és hang van a levegőben, Azért amikor megkértem, hogy köszönjön, udvariasan odaszimatolt a felé nyújtott kézhez, aztán elfordult.

Beszéltünk pár szót, Oz pedig elfordult, hogy szemmel tartsa a környéket. És akkor - olyan gyorsan, hogy nem tudtam megakadályozni - a lány hirtelen odanyúlt a (elforduló) kutya hátához és két ujjal "megpiszkálta". Szóval nem csípett bele és nem simogatta meg, hanem olyan játékosnak szánt mozdulatot tett, ami a lehet legingerlőbb egy kutyának. Oz abban a pillatban hátrakapta a fejét a hozzányúló kézhez és - örök hála - csak odaérintette az orrát, látszott, hogy azonnal lejött neki, hogy kivel van dolga és semmi agressziót nem mutatott. Bennem viszont megállt az ütő, hiszen csak a kutya intelligenciáján és nyugodtságán múlt, hogy nem történt baj.

Rá kellett jönnöm, hogy nem számít, ha valaki első pillantásra kutyákhoz értő embernek tűnik, mert könnyen lehet, hogy csak addig fogja vissza magát, amíg meg nem történt az első kontaktus, utána azt hiszi, hogy mindent szabad. 

Javul az idő, jogos, hogy a kutyák egyre többet lihegnek, miközben kint játszanak és futkároznak. Az intenzív, szűnni nem akaró lihegést viszont a meleg időben sem szabad lazán kezelni, sőt, ilyenkor érdemes még jobban figyelni, hogy elkerüljük a veszélyes helyzeteket.

Mindenki tudja, hogy a kutya liheg, ha melege van. Az is természetes, hogy a bundás fajták hamarabb kimelegszenek, ilyenkor kicsit belassulnak, kevésbé lelkesen hozzák vissza a labdát, leheverednek. Ez így rendben is van, de aki nem figyel a kutyájára, mondván: meleg van, az katasztrofális helyzetbe sodorhatja az állatot.

Egyrészt ha tényleg olyan meleg van, hogy a kutya fel sem akar kelni és nagyon liheg, akkor itt az ideje árnyékba vonulni, adni neki egy kis hűvös (nem jéghideg) vizet. Ha egy perc múlva sem látszik csillapodni a lihegés, hidegvizes borogatással, ventilátorral próbálkozhatunk, szóval nagyjából ugyanazt csináljuk, mintha egy túlhevült embert akarnánk fokozatosan lehűteni.

Lehetséges, hogy a kutya stresszel és\vagy megsérült, és a fájdalmat vagy a feszültséget jelzi a lihegés. Vigyük nyugodt(abb) helyre, nyugtassuk meg halk, kedves szavakkal és közben alaposan vizsgáljuk át, nem esett-e baja, például nem fúródott-e valami a talpába. Ha a lihegés csillapodik, akkor megnyugodhatunk.

Ha viszont:

• a lihegés hirtelen kezdődik
• a kutya furcsán, idegesen viselkedik: járkál, nyüszít, fészkelődik
• a lihegés állandósul és intenzív
• a kutya nyelve lilás vagy fehéres lesz,

akkor akár telefonálhatunk is az állatorvosnak, mert valami biztosan nem stimmel. Ez lehet:

• légcsőszűkület (kistestű fajtáknál gyakori, de nagyobbaknál is előfordulhat)
• allergia\asztma vagy más, krónikus légúti betegség
• tüdő- vagy szívbetegség (főleg, ha a kutya jobban liheg fekve, mint állva)
• mérgezés

A kulcs az, hogy oda kell figyelni a kutyára, az egészséges lihegés könnyen felismerhető, még a hangja és az intenzitásának a változása is jellegzetes. Minden, ami a szokásostól eltér, valamilyen gondot jelez, szerencsés esetben csak stresszt vagy kisebb sérülést, de előfordulhat, hogy komoly betegség áll a háttérben és ha nem fordulunk időben orvoshoz, komoly bajba kerülhet a kutya.