A kutyatámadási ügyek média tematizálása, pletykák, adatok által alá nem támasztott állítások - mára sikerült elérni, hogy a bull típusú fajtákat stigmatizálják, amitől ártatlan állatok szenvednek, miközben a társadalom továbbra is felkészületlen a kérdésben. Ideje összerakni a tényeket a harapási ügyekben.

Először lássuk az adatokat torzító tényezőket (forrás: az Amerikai Állatorvosok Szövetségének korábbi tudományos kutatásokból összeállított elemzése)

  • A köz pit bullként azonosít számtalan, a fajtára emlékeztető jegyeket viselő állatot, így nagyon nehéz valóban fajtánként elkülöníteni az eseteket
  • A pit bull, staffi típusú kutyák harapása rendkívül erős, jóval nagyobb az esély arra, hogy az áldozat orvoshoz kerül, mint a kisebb harapáserősségű kutyák esetében
  • A bull típusú kutyák divatosak a bűnözők és olyan közösségek körében, ahol ismeretlen a felelős kutytartása, nem jellemző az ivartalanítás, sőt, a tulajdonosok sokszor agresszióra nevelik a kutyákat, ld. kutyaviadalok.

Most pedig a tények

  • A viselkedéskutatások és a gazdák körében végzett felmérések szerint a legtöbbször közepes vagy kisebbméretű kutyák viselkednek agresszívan. A felmérések a springer spánielt, a collie-kat és más, toy méretű kutyákat emelik ki.
  • A felmérések szerint a harapás kockázata valamivel magasabb a következő fajtáknál: német juhász és keverékei, rottweiler, cocker spániel, lhasa apso, chow chow, collie, doberman, springer spániel, shi tzu, uszkár.
  • Szinte soha nem szerepelnek az agressziót mutató fajták listáján a labradorok és a retrieverek.
  • Az Egyesült Államokban a legsúlyosabb, kórházi ápolást indokló kutyatámadások áldozatai legtöbbször gyerekek, a támadó kutyák többsége nem ivartalanított és ismeri az áldozatot (családtag, barát).
  • Nincs kvantitatív, megbízható kutatás, amely igazolná, hogy bizonyos fajták korlátozása csökkentené a kutyatámadások súlyosságát az adott közösségben.

Az adott állatra vonatkozó faktorok alapján (ivartalanított-e, hogyan tartják, ki az áldozat, vidéken vagy városi környezetben él-e) sokkal pontosabban jósolható meg a támadás valószínűsége, mint a fajta szerint. 

Táblázatokkal nem fárasztalak titeket, itt 1971-től a kétezres évekig találtok pontos adatokat a bejelentett támadásokban szereplő fajtákról.

piti.jpg

Végezetül egy személyes megjegyzés: a támadások kutyafajtáknak tulajdonítása kicsit a cápa kontra tehén helyzetre hasonlít. Minden évben több száz embert ölnek meg tehenek, mivel könnyű megijeszteni őket és ha elkezdenek rohanni, nem állítja meg őket semmi. Ezzel szemben évente átlag hat embert ölnek meg cápák. Mi viszont a cápáktól félünk, a teheneket meg cuki ártatlan állatoknak tartjuk. Miért? Mert a tehén balesetekről nem számol be a híradó, nem készül róluk film.

Nem állítom, hogy mindenkinek meg kéne nyugodnia, tudva, hogy egy szúnyog vagy egy tehén nagyobb eséllyel öli meg, mint egy kutya. Azt viszont állítom, hogy ha tévhitekbe ringatjuk magunkat, akkor nem csak a stigmatizált kutyák járnak rosszul, hanem mi is, mert tudatlanul és védtelenül megyünk a vakvilágba, ahelyett, hogy megértenénk: nem a fajta növeli a kockázati tényezőket, hanem a tartási körülmények. Mindez nem írja felül azt a tényt, hogy ha egy rottweiler, német juhász vagy pit bull támad meg valakit, az sokkal nagyobb veszéllyel jár, mint ha egy shi tzu tenné. 

A bejegyzés trackback címe:

https://neveljunkkutyat.blog.hu/api/trackback/id/tr377481896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pythonozok · http://visszabeszelo.blog.hu 2015.05.22. 12:02:47

Csak az utolsó mondatodra reagálnék: igaz, ha nagytestű kutya támad, az gázosabb. Viszont tapasztalataim szerint, minél kisebb egy kutya, annál agresszívebb tud lenni... :)
A környékbeli pitbullok vagy közömbösek, vagy kifejezetten kedvesek. A törpe spitzek közül tán kettőt ismerek, amit meg lehet simogatni, a többinek mindegy, hogy kutya vagy ember, támadólag lépnek fel. Hogy némely csivaváról (gyk: chihuahua) ne is beszéljek :)))

Orkogo 2015.06.15. 10:31:49

Már látom is az új Hollywood-i blockbuster film plakátját:
A TEHÉN!!
:-)

Lopez de Futastan y Ramodon 2015.07.09. 11:05:18

De teheneket nem sétáltatnak az utcán vagy a parkban :)

Németjuhászon és bull típusúakon kívül nekem még semmilyen más kutyával nem volt gondom.

MoxNox 2015.10.07. 11:14:33

Biztos vagy a bull típusú kutyák harapásának erősségében? Igaz ez csak egyetlen videó, de egyszer láttam egy olyat, ahol több faj harapását mérték műszerrel, és teljesen átlagosak voltak a pitek.
Az általad linkelt táblázatok és máshol található egyéb adatok sincsenek összhangban a bejegyzés fő mondanivalójával, szinte mindenhol azt látni, hogy a bull típusú kutyák arányukhoz képest extrém mértékben okoznak súlyos sérüléseket.

Rastafan 2015.10.07. 11:50:43

@MoxNox: Szerintem félreérted, pontosan azért torzul a statisztika, mert a bullok összességében (pit bull, staffi, stb.) sokkal súlyosabb sérüléseket okoznak, ergo, a statisztikába több bull által okozott harapás kerül be, mint mondjuk az esetszám tekintetében magasabb "eredményt" elérő retrieverekről. Hiszen azokat az eseteket sokszor otthon elintézik, nem mennek kórházba. A nevükből eredően is eredetileg bikaheccelésre tenyésztett kutyák harapása általában erősebb, mint a többi fajtáé, az ok a koponya méretében és az alakjában keresendő. A széles koponyacsontra nagyobb felületen tapadnak izmok, ezek pedig erősebb harapást tesznek lehetővé (mondjuk a pitik szerintem itt alulmaradnak a staffikkal szemben).

Ajtony 2016.05.20. 23:55:36

@Lopez de Futastan y Ramodon: A németjuhász szerintem az egyik legjobban nevelhető kutya. A szuka sajnos nyugtalanabb és félelmében hajlamosabb harapni, náluk a "saját terület" idegen megsértése már stresszt okoz. A kan sokkal nyugodtabb és kevésbé szeszélyes, még gyenge képzés esetén is jól kordában tartható. A kutyáim mindig teljesen szabadon vannak tartva, ezért a láncon tartottaknál, vagy a kennelbe zártaknál sokkal nyugodtabbak. 60 kilós kanom és 38 kilós szukám volt a gyerekeim pici korában. A szuka ösztönösen érezte, hogy picik, mindig a közelükben volt, de arra vigyázott, hogy ne túl közel. Amikor valaki a kerítés mellet mozgott, hangtalanul vicsorgott felé - vigyázott, hogy fel ne riadjon a pici. A kan mindent megengedett a gyerekeknek, a hátára ülhettek, és ha véletlenül fájdalmat okoztak neki, inkább nyüszítéssel jelezte, hogy ez neki nem jó - sose mordult rájuk. Persze egy darabig folyamatosan figyeltük őket, és felelőtlenül nem hagytuk magukra a gyerekeket a kutyákkal, de mindig és abszolút megbízhatóak voltak, szinte "dadusai" voltak a srácaimnak, és érezhetően szerették őket. A szuka szerintem munkára alkalmatlan. Nagy kertbe, legalább napi fél óra foglalkozással igazi, megbízható barát a németjuhász. Imádom őket.
süti beállítások módosítása