A gyógyászatban régóta használt citromfű hatékonyan csökkenti a stresszt, gyulladásgátló és izomlazító hatású, ráadásul biztonságosan adható kutyáknak és az íze is kellemes. Érdemes lehet venni egy példányt, mert jól érzi magát balkonládában is és még a szúnyogokat is segít távoltartani.

A citromfű (Melissa officinalis), az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó, kellemes, citromra emlékeztető illatú, fehér virágú, évelő növény. A Közel-Keletről származik, a mediterrán éghajlatot kedveli. Vadon csak szórványosan fordul elő, de kertekben sokfelé megtalálható. Népies neve: orvosi citromfű, citromszagú melissza, méhfű, mézfű, igaz nádrafű, macskaméz, mézelke - írja a Wikipédia.

Illóolajokkal, gyógynövényekkel nem árt az óvatosság, ha kutyák kezeléséről van szó, de a citromfű biztonságosan adható akár frissen, a leveleket kis darabokra vágva, esetleg gyenge teaként vagy szárított, kapszulába zárt formában is. Vírusölő tulajdonsága régóta ismert, de kutyagazdaként elsősorban azért szeretem, mert nyugtató, lazító hatású. Oz esetében nagyon utazás előtt szoktam használni, mert olyankor nagyon fel tud pörögni és előfordul, hogy hány a kocsiban. Mivel van otthon citromfű kapszulám, egyszerűen szétszedtem, kiöntöttem belőle a háromnegyedét (vízbe és megittam én), utána újból összeraktam a kapszulát és beadtam a kutyának. Így néz ki a dolog:

Máskor is használtam már ezt a módszert gyógynövényes kezeléseknél, szerintem ha lehet, érdemes mindenből kapszulát venni, mert így a legkönnyebb finomhangolni a szükséges adagot. Ebben egyébként 80 mg citromfű kivonat van és semmi más, ez egy felnőtt napi adagja az Interherb ajánlása szerint, ezért használtam csak a harmadát. Mondanom sem kell, hogy ettől nem fog elaludni a kutya, egyszerűen csak kicsit oldja a feszültséget anélkül, hogy leszedálná a kutyát. Újabb kutatások azt mutatják, hogy a citromfő az Alzheimer kezelésében is segíthet, úgyhogy embernek és kutyának egyaránt jó szívvel ajánlom. Ja és persze fűszerként is használható.

Én eddig csak terelő- és munkakutyákkal töltöttem hosszabb időt, az kiderült, hogy az orruk előtt kiugró vadnak nem nagyon tudnak ellenállni, hiába kiabálunk nekik, hogy ne  rohanjanak utánuk. Persze általában hamar visszatérnek, de ismerve a hazai (orv)vadászokat és általános állapotokat, legjobb elkerülni az elkujtorgást, ebben segíthet egy síp,

Az ultrahang sípról sokan azt gondolják, hogy kizárólag ultrahangot ad, ergó a számunkra nem hallható. Ez nem igaz, ezek a sípok a mi fülünknek is hallható tartományban is működnek, méghozzá nagyon erőteljesen.

Nekem olyan sípom van, mint a képen, Trixie gyártmány és remekül működik, iszonyú erősen lehet vele fütyülni és a sípszó magasságát is lehet rajta állítani az alsó, anyacsavarra emlékeztető bigyóval. A felső bigyót viszont célszerű jó erősen meghúzni, mert alapból elég laza és nekem már két darabot sikerült elveszítenem azért, mert séta közben lecsavarodott és szép halkan lepottyant. Nem mintha tragédia lenne, mert 500-700 forintért meg lehet vásárolni a legtöbb állatfelszerelés boltban ezt az "alapmodellt". A profik megtanítják a kutyákat arra, hogy önálló parancsként értelmezzék a különböző sípjeleket, én csak arra használom, hogy felhívjam a kutya figyelmét (egy hosszú sípolás) és visszahívjam (egy hosszú, két rövid), ez külön tanítás nélkül is megy.

Ha meghallja a sípot, Ozmoz rögtön visszaszalad hozzám, vigyázzba ül és várja a folytatást - lehetőleg jutifalatot :).  Szerintem az erdőn-mezőn sétáló kutyák mellé érdemes egy ilyet venni, amikor egyszer-egyszer a futtatón próbáltam ki, jó sok kutya szaladt oda hozzám, szóval jó az esély arra, hogy beválik, nem akkora összeg, amit ne lenne érdemes megkockáztatni.