Egyszerű ügynek tűnik, de nem az, a behívás megtanulása ugyanis azt jelenti, hogy a kutya mindig visszajön, amikor hívod. Ha ez nem teljesül, a kutyád nem tanulta meg a leckét, csak nem szeretne egyedül maradni a futtatón, mezőn, stb.  Ha jól akarod érezni magad a kutyáddal és azt szeretnéd, hogy a séták stresszmentesek legyenek, csak néhány egyszerű szabályt kell betartanod.

Mitől működik a behívás?

Mielőtt nekilátsz a tanításnak, tisztázzuk, hogy miért jön vissza a kutya, erre alapul ugyanis a módszer. A kutyus azért megy vissza hozzád, mert te vagy a gazdája, tőled várja a védelmet és a szeretetet. Ez nem azt jelenti, hogy ha nem megy vissza hozzád, akkor nem szeret, hanem azt, hogy – valószínűleg  – nem kommunikálod felé egyértelműen, mit szeretnél és miért.  A kölyökkutyák esetében a behívást segíti a láthatatlan póráz: ez egy olyan képzeletbeli póráz, ami összeköt benneteket akkor is, ha fizikailag nem vagytok kapcsolatban. Amikor  a kutya még kicsi, a láthatatlan póráz rövid: nem mer tőled túlzottan eltávolodni, visszaszalad hozzá és követ téged. Ahogy nő, úgy egyre hosszabb lesz ez a póráz, ezért  a lehető legkorábban kezdd el a tanítást. Nézzük, hogyan.

Fotó: Wikimedia Commons

A kezdeti lépések

A behívást mindig az otthonodban kell elkezdened tanítani. Távolodj el  kicsit a kutyádtól, aztán fordulj felé, tárd ölelésre a karod és kicsit guggolj le. Közben szólítsd a nevén és hívd (mindig egy szót használj és ugyanazt). Amint feléd indul, mosolyogj rá és ismételd a parancsot (csak egyszer).  A kutyák elsősorban a hanglejtésből értenek, ezért ügyelj rá, hogy a hangod gyöngéd, lágy és közepesen hangos legyen, és érzelmi töltése nagyjából a leggiccsesebb hollywoodi film happy endjét idézze. Ez nem tréfa, kitörő örömmel kell hívnod és amikor bejött, alaposan megsimogatni, megdögönyözni és szóval is dícsérni.

Mit ne csinálj: ne adj jutalomfalatot bejövetelkor, mert ez rossz beidegződéshez vezet. A kutya azért kell, hogy visszajöjjön, mert te vagy a szerető gazdája és nem a kaja miatt. Lehet, hogy így lassabban megy a tanulás, de sokkal magabiztosabb és érzelmileg stabilabb kutyád lesz így, mintha arra szoktatnád a kutyát, hogy azért kell visszajönni, mert nálad az étel. Arról nem is beszélve, hogy biztosan más gazdáknál is lesz jutalomfalat a terepen, tapasztalatom szerint a jutifalathoz szokott kutyák előszeretettel kunyerálnak idegenektől is.

Ahogy a kutyád fejlődik, fokozatosan növeld a távolságot és elkezdheted spontán visszahívni a kutyát, ha eltávolodik tőled. Ha már tökéletesen megy a lakásban, akkor ideje kimenni, de zárt és biztos helyre, ahonnan nem szökhet el és ahol lehetőleg nem zavar meg benneteket senki, beleértve más kutyákat is. A leckék ne tartsanak sokáig és soha ne ismételd őket többször, szünet nélkül.  Akkor hagyd abba, amikor még tökéletesen bejött, kerüldd el a fölösleges frusztrációt.  

Mit ne csinálj: soha ne próbáld fáradt, ideges, dühös hangon behívni a kutyát. Ezzel elveszed a kedvét az egésztől, megijed, nem akar visszajönni, ettől te még dühösebb leszel... Ha idegileg nem érzed magad jól, inkább ne gyakorolj vele.

Fotó: Wikimedia Commons

Tuti tipp: síp, csipogó és kulccsomó

A behívás egyik nehézsége az, hogy a kutya figyelmét fel kell hívnod magadra akkor is, amikor ő éppen valami nagyon érdekes dolgot szaglászik vagy valamire fülel. A megoldás: használj egy olyan hangot, ami egyértelműen megkülönböztethető, messzire hallatszik és érdekesnek találja. Hogy ez pontosan mi, az kutyafüggő, de jó eséllyel indulnak a sípolós játékok és behívásra hivatalosan használt magas frekvenciájú sípok vagy egy kulccsomó is. Utóbbi azért praktikus, mert valószínűleg nálad van, ha elmentek sétálni. Ha a kutya felkapja a fejét, amikor megszólaltatod, nyert ügyed van, elkezdheted a hangjelet a behívó paranccsal kombinálni.

Fontos, hogy itt is kövesd a fenti taktikát: mindig ugyanolyan hosszan és ugyanannyiszor sípol/csipogj, mert így azonosítja majd a kutyát a hangot a paranccsal és később ugyanezzel az eszközzel más utasításokat is könnyen megtanul majd.

Ha valamelyik darab bevált, vásárolj belőle többet. Nem kerül sokba, és így biztosíthatod, hogy lesz tartalékod, ha netán valami történne az elsővel... Ez azért fontos, mert így pontosan ugyanazt a hangot használhatod egészen addig, amíg a kutyád tanul.

Hívás kézjellel – biztos, ami biztos

Ha a fenti javaslat szerint cselekszel, a kutyád már az első perctől kézmozdulatot is kapcsol a behíváshoz, tartsd ezt meg a jövőben is. Az ölelés azért jó, mert elég széles karmozdulattal jár ahhoz, hogy a kutyád nagy távolságról és meglássa. Ezzel egyrészt megerősíted a parancsot, másrészt biztosíthatod, hogy a kutyád egyértelműen vegye az üzenetet akkor is, ha valamiért nem hall téged, ez pedig a városban akár életmentő is lehet.

A városi kutyatartók többsége hozzám hasonlóan rendszeresen jár kutyafuttatókra, és mivel Budapesten nincs belőlük elég (és ráadásul általában túl kicsik is) elkerülhetetlenek a konfliktusok. Megpróbáltam összeszedni azokat a viselkedésformákat, amik szerintem a  legbosszantóbbak.

„A jaj, nem szabad" ember

Azokon a futtatókon, ahova én járok a kutyámmal, többségben vannak azok a gazdák, akik nem, vagy csak alig tudják kezelni a kutyájukat. Amikor megérkeznek, lecsatolják a pórázt, utána már a többi gazda tűrőképességén múlik, mi a történet folytatása. Az ilyen gazdák kutyái felugrálnak, megpróbálják kivenni a labdát/jutalomfalatot mindenki kezéből, nekirohannak mindenkinek és ugatnak.

Tipp:  Egyelőre a többi gazdának adok tanácsot: ha egy hangos, felajzott és kontrollálatlan kutya érkezik, figyeld a mozgását és amikor kicsit lassít, határozottan lépj ki elé kis terpeszben és mondj egyetlen erőteljes (de nem kikiabált) nemet. A kutya szinte biztosan vissza fog hőkölni a test gáttól (erről bővebben később) és a  magabiztosságodtól. Ha ez sem elég, lassan, de megállíthatatlanul sétálj az irányába, ettől hátrébb mozdul és te rendezheted a soraidat a kutyáddal.

Aki mindenkinek jutalomfalatot ad

A budapesti kutyás társadalom jó részének fogalma sincs róla, mire való a jutalomfalat, ezért sokan nyakló nélkül etetik a kutyájukat a futtatókon és akad, aki a te kutyáddal is be fog próbálkozni.

Tipp: Mindenképpen mondj nemet erre, egyrészt a kutyádat ne etesse más, csak a gazdái, másrészt semmi szükség rá, hogy ezzel olyan viselkedést véssenek be, ami csak rossz lehet.

„Nem a te labdád”

A kutyafuttatót a gazdák jó része csak arra használja, hogy oda kicsapja a kutyáját, amíg ő cseveg a többi gazdával. Az ilyen, játékhiányos kutyák alig várják, hogy ellophassák a többiek labdáját, frizbijét, stb.

Tipp: Ha már gond van, vagyis az idegen kutya odarohant és ellopta a kutyád játékát, alkalmazd az első tippbeli technikát, de "nem" helyett itt mondd, hogy kérem, vagy tedd le. Valószínűleg valamelyiket már ismeri a kutya és ha kellően erélyes vagy, talán hallgat rá, ellenkező esetben meg kell várnod, amíg a pánikoló gazda kioperálja a játékot a tolvaj szájából.  Egyébként azt javaslom, hogy rögtön tedd el a labdát, ha meglátsz egy másik kutyát, így megspórolod magadnak az idegeskedést.

„Csak játszanak”

Amikor a kutyák egymásnak ugranak, tépik a másik fülét, morognak, rá akarnak mászni egymásra, azt egyes gazdák játéknak tartják és nem avatkoznak közbe. Szinte biztosan rád hárul a feladat, hogy közbelépj, ha a játék kezd eldurvulni.

Tipp: Figyeld a saját kutyádat és ha félelmet vagy agressziót látsz, azonnal gyalogolj a kutyakupac felé és hívd a kutyádat, miközben test gáttal válaszd szét a csapatot. fontos, hogy ne tedd pórázra a kutyádat, hiába tűnik egyszerűbb megoldásnak, mert ezzel akadályozod a védekezésben és azt sugallod neki, hogy te fogod megvédeni, amire ebben a helyzetben nem leszel képes. Inkább gyalogolj mögötte és ezzel „told tovább” a békés terület felé.