Ijesztő értekezést olvastam a Nyelv és Tudományon arról, hogy honnan ered a puli elnevezés, és valóban ősmagyar-e a fajta. A puli szó etimológiájának elemezgetése nagyon érdekes, bár teljesen eredménytelen, csak valószínűsíteni lehet, hogy a német pudeln szóból került át a magyarba. Remek egyetemi professzorom, Nádasdy tanár úr nagyon morcosan tudott nézni, amikor valaki a szavak hangzásbeli hasonlóságából próbálta levezetni a nyelvrokonságot, mondván ez khm khm nem teljesen megalapozott. És akkor az uszkárok és a pulik állítólagos hasonló tulajdonságairól szóló hajmeresztő szövegrészt nem is említettem.

Ettől függetlnül a NYEST biztos ért a nyelvészethez, de hogy jön az etimológiai vitához, hogy a puli, mint kutyafajta, ősmagyar-e. Az, hogy egy ideje ezt a szót használjuk a fajtára, nem feltétlenül mutat a származására, legfeljebb a nyelv kifürkészhetetlen útjaira.

Egyébként nekem édesmindegy, hogy "ősmagyar" fajta-e a puli (dafuck) vagy "késői osztrák import", de ha nem ragadnánk le a nyelvészetnél, nyomozhatnánk inkább a fajtát leginkább jellemző raszták után, hátha kiderül, hogy ez az örökletes tulajdonság mikor és hol kerülhetett a génállományba.

Szép, napsütéses időben a legjobb kirándulgatni a kutyával, leszámítva, hogy a hosszú bunda mágnesként vonza a megszáradt növényi terméseket. Összegyűjtöttem pár tippet arra, hogyan szabaduljunk meg tőlük.

1 - Minél tovább vársz, annál nagyobb lesz a baj
Miután a tüskés kis termések beleakadnak a bundába, a kutya mozgására nem hogy nem esnek ki, hanem inkább jobban belegabalyodnak a szőrbe. Amint észreveszem, hogy összeszedtünk párat, igyekszem a nagyját ott helyben kiszedni, főleg a legkritikusabb helyekről (szem, orr, füll környéke, mancsok). Hazaérkezés után folytatódik a kurkászás: addig simogatom és turkálom a szőrt, amíg (szinte) mindent kiszedek belőle.

2 - Ne használj vizet vagy kefét
Mindkettő többet árt, mint használ. A víz hatására megdagadhatnak az egyébként száraz tüskék és jobban beleakadnak a szőrbe, a kefék pedig jó eséllyel több szőrt húznak a már beágyazott gubicsokra, az eredmény ugyanaz lesz, mint a vizezéssel.

3 - Dolgozz kézzel vagy ritkafogú fésűvel
Szerintem kézzel a legjobb kiszedegetni a kis vackokat, de ha egy nagyobb, tüskésebb darabbal van dolgunk, mint a száraz bogáncs vagy bojtorján szerbtövis, akkor a ritka fogú fésű is segíthet a kibontásban. Fontos, hogy mindig a bunda felszínéről kezdjük a bontást és rétegről rétegre haladjunk befelé. Ha közvetlenül a szőr tövénél kezdünk próbálkozni, akaratlanul is becsomagoljuk szőrrel a külsőbb rétegekbe akadt terméseket.

4 - Roppantsd szét őket
Elsőre nem tűnik logikusnak, de ha egy harapófogóval széttöröd a terméseket, a kapaszkodó karmok tönkremennek és minimum lazábban tartják a bundát, maximum ki is esnek. A módszer nyomán ugyan látszólag növeljük a bundában lévő kosz mennyiségét, de a kiszedésük sokkal könnyebb lesz.

5 - Végső esetben jöhet az olaj vagy a balzsam
Bármi, ami simává, csúszóssá teszi a szőrt (olivaolaj, kókuszolaj, babaolaj, kutya balzsam) segíthet a gubicsok meglazításában. Én a természetes olajokra szavazok, mert ezek nem tesznek kárt a bundában, és a fésülést követően a fölösleget fel lehet itatni vagy le lehet öblíteni. A legdurvább esetekben tördelés, olaj, fésülés, fürdetés kombináció jelenthez megoldást.