Javul az idő, egyre többen sétálnak a parkban, ezzel párhuzamosan egyre többször fordul elő, hogy potenciális veszélyhelyzeteket kell megelőzni kutyasétáltatás közben. A poén: a bátor, sőt, magukat kutyabarátnak tekintő járókelők gyakrabban kerülnek ilyen helyzetbe, mint azok, akik félnek.

 Nem tudom, most mi a helyzet, de pár éve még elterjedt volt az a nézet, hogy "a kutyáktól nem szabad félni, mert megérzik, és nagyobb eséllyel harapnak meg". A kutyák természetesen érzik a félelmet (ilyen orral az lenne a fura, nem éreznék), de a saját városban sétáltatós tapasztalatom azt mutatja, hogy éppen a félős emberekkel van a legkevesebb baj. Ők ugyanis egyszerűen elkerülik a kutyát. Sokkal többen vannak, akik valószínűleg nem félnek a kutyáktól, vagy éppen szeretik őket, és\vagy csak mennek a maguk dolga után, és fel sem fogják a kockázatot.

greet.JPG

Pár példa:

  • Játszunk a parkban, a kutya úgy tizenöt méterre tőlem lefekszik lihegni labdázás közben, én szemmel tartom. Egyszercsak előbukkan egy fa mögül egy félrészeg hajléktalan\depressziós tizenéves\munka után hazafelé siető ember, és egyenesen a kutya felé indul. Gyorsan közeledik, a kutya pedig neki háttal fekszik, és erősen liheg, így sokáig nem hallja meg a fűben felé siető ember lépteinek a zaját. Én a lehető leggyorsabban odamegyek a kutyához, miközben igyekszem a figyelmét magamon tartani, mert tudom, hogy ha hátrafordul, és egy gyorsan felé közeledő embert lát, ugatni fog, és kész a konfliktus. 
  • Játszunk a parkban, egyszercsak megjelenik anyuka, és előtte jópár méterrel szalad egy kisgyerek, aki éppen azon a helyen akar átmenni a játszótérre, ahol mi labdázunk a kutyával. Gyorsan leültetem a kutyát, kérem, hogy figyeljen. Ő gyanakodva nézi a gyereket, aki a füvön hagyott labdához nagyon közel fut el, de nem morog, és ülve marad, kap is egy jutifalatot a helyes viselkedésért.
  • Játszunk a parkban, és előkerül valaki, aki szerint a kutyám nagyon cuki, és kérdezés, ismerkedő szaglászás kivárása nélkül nyújtja a kezét felülről, egyenesen a kutya pofája felé. Oz hátrahőköl, rosszabb esetben kicsit morog is. Sok kutyához hasonlóan nem tolerálja az ilyen közeledést. Erről itt írtam részletesen.

greet2.jpg

Tudom, hogy ha póráz nélkül futtatom a kutyát, az én felelősségem, hogy ne legyen semmilyen konfliktus, igyekszem is megelőzni minden ilyen helyzetet. Azért mégis jó lenne, ha a járókelők egy kicsit gondolkoznának, és egy pillanatra felmerülne bennük, hogy egy érzékeny élőlényhez közelednek, aki megijedhet attól, hogy egy ember feléjük menetel, vagy az arcába nyúlkál. A kutyáknak is van személyes tere, aminek a tiszteletben tartása mindenkinek érdeke.

14 komment

Címkék: séta

A bejegyzés trackback címe:

https://neveljunkkutyat.blog.hu/api/trackback/id/tr548654728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gergengocia 2016.04.23. 00:35:25

Engem rettentően bosszant, hogy a kutyások azt feltételezik, hogy a kutyájuk nem bánt senkit, de én kifejezetten félek tőlük, és nagyon zavar, ha a gazdák azt gondolják, jópofa dolog odaengedni hozzám, hogy megszaglásszanak.

gergengocia 2016.04.23. 00:36:17

És nem, nem akarok megismerkedni a kutyájukkal.

FikkFakk 2016.04.23. 06:16:01

Dicseretes, hogy legalabb probalja nevelni a poster a kutyajat.

De tegyen ra porazt. Nem felek a normalis kutyaktol, sot, szepnek talalom oke nagyreszt.

De a f...ba az osszessel, amelyik odajon az emberhez, szagolgatja, feher nadragra felugral, es eldonti, hogy megharap-e, vagy sem.

En meg ha utok a fejebe egy lyukat egy villaskulccsal, akkor az en kurvaanyamat.

FOGJA MINDENKI PORAZRA A KUTYAJAT. NE, NE JOJJON ODA HOZZAM. Akkor is tedd ra a porazt kozteren, ha a kutyad okosabb a nalad.

Hörömpő cirkusz világszám 2016.04.23. 08:14:18

Kicsi volt még a gyerekem (3-4 éves lehetett), amikor séta közben a parkban megpillantottunk egy szép, nagy német dogot. Póráz nélkül. A kutya úgy döntött, hogy odajön és megismerkedik a gyerekkel. Az ereimben megfagyott a vér, menekülni nem volt hová, azt vártam, mikor harapja le a gyerek fejét. Annyi tellett tőlem, hogy leguggoltam és átöleltem a kölyköt, hogy némi akadályt képezzek közte és a kutya között. Szerencsére a kutya nem akart gyereket uzsonnázni, de a kurvaannyát a gazdájának innen is!

Broáf az egész világ 2016.04.23. 08:19:42

Amikor egy kitenyésztett fehér (gyakorlatilag akkor is korcs) macskánál kisebb állat felém rohan és ugatás szerű hangot ad, és odaszólok a gazdájának, hogy hívja vissza, visszaszól, hogy nem bánt, akkor én mégis úgy érzem, hogy az életemre tőr (miből kellene tudnom, hogy nem bánt?), plüss állatként felrúghatom?
Ne csak az állatokat védjék, hanem a gyanútlan járókelőt is.
Szerintem.

midnight coder 2016.04.23. 08:22:14

A póráz és szájkosár nélkül közterületen talált kutya gazdáját egy kategóriában kellene kezelni a lőfegyverrel és robbanóanyaggal visszaélőkkel. Ami azt illeti, egy kutya amúgy is sokkal-sokkal veszélyesebb mint egy fegyver: ez utóbbi nem szökik ki a fegyverszekrényből és nem lövi szitává a szomszéd udvaron játszó kisgyereket. Ehhez képest lőfegyverhez jutni kis hazánkban elég macerás művelet, míg kutyát minden félhülye tarthat. És leginkább azok tartanak, a kutyák veszélyessége általában fordított arányban áll a gazdi intelligenciájával. Azaz nem az egyetemi professzor tart pitbullt.

...elmúlik... 2016.04.23. 08:48:05

Egy kutyatulajdonosnak magától értetődő, hogy közeli kontaktusban van a kutyájával. Ellenben nagyon sokan vannak azok, akiknek nem, sőt nem is szeretnének közeli érintkezést, legyen bármilyen "cuki" is a kutya. Ezt tudomásul kellene venni és tiszteletben tartani.
Ahogy elnézem, ez egyre kevésbé sikerül. Azokat, akik úgy sétáltatják a kutyájukat, hogy mindig az eb halad elöl, már messze elkerülöm, mert tudom, hogy a kutya a "főnök" és nem a gazdája. Ez pedig mindig konfliktust szül, mert a kutya azt csinál, amit akar. Az pedig alap, hogy egy idegen kutyával nem én ismerkedem először, hanem megvárom a kutya közeledését. Már amennyiben megkívánok ismerkedni vele.

"A kutyáknak is van személyes tere, aminek a tiszteletben tartása mindenkinek érdeke."

Valamint az én személyes teremet is tessék tiszteletben tartani, kedves ebtulajdonosok.

marxengelszleninsz 2016.04.23. 09:29:31

Az ebtartási kultúrát kéne helyretenni, nem a járókelőket oktatni. Először is, közterületen kutyát póráz nélkül csak szájkosárral szabad elengedni. Aki még eddig sem jutott agyilag, az ne oktasson, hogy hogyan kerüljem ki a szabadon engedett kutyáját.
Mellesleg nem csak a kutyának van személyes tere, hanem nekem is, ezt persze a kutya magasról leszarja; ha egy vadidegen kutya odarohan hozzám és betolakszik a privát szférámba, összecseszi a nadrágomat, és erre válaszul odébb rugdalom a büdös dögöt, akkor viszont nagy csodálkozás van.
Úgyhogy kutyatartóknak üzenem: póráz, szájkosár, sz@rgyűjtő tasak. Aki erre nem képes, az maradjon otthon a kutyájával.

Rastafan 2016.04.25. 09:51:55

Aki olvasgatja a blogomat egy ideje, az tudja, hogy az én kutyám senkihez nem megy oda közterületen. Egyrészt mert nem kiváncsi senkire, csak a gazdáira, másrészt mert nem is engedném. Magától értetődő, hogy egy kutya nem szaladgálhat oda kedvére bárkihez, és zaklathatja a járókelőket. Megjegyzem, hogy ezek a kontroll nélkül mászkáló kutyák a többi kutyatartó számára is gondot okoznak, hiszen engem is zavarhat, ha egy gazda nélküli állat odajön ismerkedni, én, meg a kutyám viszont nem akarunk játszani vele. Jó lenne legalább néhány kérdést úgy megvitatni ebben az országban, hogy első lépésként ne képezzünk szekértábort és szítsunk ellentéteket egymás között. Ennek jegyében nem ismertetem, hogy hány emberre tennék szájkosarat...

...elmúlik... 2016.04.28. 09:16:09

@Rastafan:

Teljesen igazat adok neked, egy apró kiegészítéssel: valóban sok ember megérdemelné a szájkosarat, de azért mégsem egy kategória, amikor egy ember viselkedéséről, vagy egy kutyáéról beszélgetünk. A kutya ösztönlény, így sok esetben csak úgy fog viselkedni, ahogy azt az ösztönei diktálják, avagy annak megfelelően, ahogy szocializálódott és ennek keretében megtanulta, mit szabad megtennie és mit nem. Valamint egy kutya mellett mindig ott kell legyen a "főnök", akinek "kutya kötelessége" kontrollálni kedvence viselkedését. Ez sajnos sokszor hagy kívánnivalót a hétköznapokban.
Jó példa erre a sok kutyatámadás, amelyek mindig az emberi viselkedés felelőtlenségéből következnek be.

Fentieken kívül a kutyatartóknak - szeressék bármennyire is ebüket - tudomásul kellene venni, hogy sokan vannak, akik ódzkodnak egy négylábú testi közelségétől. Legyen az a kutya bármennyire is jól nevelt, engedelmes, vannak akik azt sem szeretnék, hogy mondjuk egy sétájuk alkalmából egy kutya szaglássza őket, mert ez a testi közelség szorongást vált ki belőlük. Ezt a kutya megérzi, és korántsem biztos, hogy a gazdája elvárásainak megfelelően fog viselkedni. Ennek a viselkedésnek a kiküszöbölésére kiváló eszközök vannak (póráz, szájkosár), amelyek használatára - ha jól tudom - törvényi előírások mutatnak utat. Csupán be kellene tartani őket.

Arra az embertársadra, akikre szájkosarat tennél, szintén vonatkoznak szabályok. Csupán ezeket is be kellene tartani.

Ennyire egyszerű ez az egész. Akkor azonban, ha valaki, valakik előjogokat kreálnak maguknak ilyen-olyan okok miatt, akkor válik bonyolulttá.

.Potyautas. 2016.05.02. 21:48:36

Eléggé undorító, hogy egyesek a kutyát büntetnék és illetik "büdös dög" jelzővel, csak azért, mert a gazdája nem nevelte meg.
Nem a póráz és a szájkosár a megoldás, az olyan kutyák akik csak pórázon sétálnak sokkal veszélyesebbek, ha elszabadulnak, mert nem tanulták meg hogyan kell rendesen viselkedni póráz nélkül. Egyébként is szükségük van mozgásra, szabad futkosásra.
Nekem három éve van kutyám, naponta viszem parkba sétálni, ahol rengeteg másik kutya járkál és ez alatt a három év alatt kb. 2x ha odajött hozzám idegen kutya hívatlanul ismerkedni. Többször nem. Viszont sokat tudnék mesélni, hogy a járókelők hogyan zavartak meg, egy kislány pl. konkrétan odajött és megmarkolta a kutyám marját, magához szorította és átölelte. Szegény kutyám köpni-nyelni nem tudott, de hál' Istennek ő csak nagyon félénk, de nem harapós. Manapság meg sem kérdezik hogy meg lehet-e simogatni, csak odanyúlnak.

Terézágyú 2016.05.17. 11:37:10

@.Potyautas.:
"Eléggé undorító, hogy egyesek a kutyát büntetnék és illetik "büdös dög" jelzővel, csak azért, mert a gazdája nem nevelte meg."

Ezzel elismerik, hogy a kutya önálló személyiség.

Ezzel az erővel ne szidjunk embert se - csak a szüleit, akik nem nevelték meg...

.Potyautas. 2016.05.17. 18:25:43

@Terézágyú: Remek. Szóval szerinted az ember és a kutya egy és ugyanaz, illetve a kutya rendelkezik öntudattal, ítélőképességgel. Érdekes elmélet, de remélem nem bánod ha nem osztom a véleményed.

HoIsDe 2016.05.18. 14:08:31

Ha egy kutya felém futott az utcán, én mindig támadóan léptem fel vele szemben, tehát vele szemben rohantam, hangosan kiáltottam és lendítettem felé a karomat. Ez eddig mindig bevált.

Csak kiképzett harci kutyák támadnak rá ilyen helyzetben az emberre, olyannal meg normális esetben nem lehet találkozni, ha csak nem törsz be valahová...