Csak az emberek rosszindulatúak, a kutyák félnek, megpróbálják megvédeni magukat vagy kimenekülni egy olyan helyzetből, amiben fenyegetve érzik magukat. Kutyaharapás soha nem történik előjelek nélkül, tehetünk azért, hogy elkerüljük a veszélyhelyzeteket.

A Tufts Egyetem a közelmúltban 256, halállal végződő kutyaharapási esetet vizsgált meg, hogy felderítse, mi vezetett a tragédiához. Az eredmények szerint hét fő faktor játszott döntő szerepet, az esetek 80,5 százalékában ezek közül legalább négy egyszerre volt jelen:

  • Nem volt jelen tettrekész ember, hogy segítsen (87 százalék)
  • Nem ismerte egymást a kutya és az áldozat (85 százalék)
  • A tulajdonos nem ivartalaníttatta a kutyát (84 százalék)
  • Az áldozat fizikailag képtelen volt megfelelően reagálni (5 év alatti gyerek, testi vagy szellemi fogyatékos) (77 százalék)
  • A kutyák el voltak zárva a pozitív emberi reakcióktól (76 százalék)
  • A tulajdonos rosszul nevelte a kutyát (37 százalék)
  • A tulajdonos elhanyagolta, bántalmazta a kutyát (21 százalék)

A felmérés emellett kimutatta, hogy a halálos kutyatámadások esetében a kutya fajtája nem növelte a harapás kockázatát.

 Ezektől az esetektől külön kezelendő a kevésbé veszélyes, de sokkal jellemzőbb forgatókönyv, amikor normális körülmények között tartott családi kutya harap meg ismerőst, például a gyereket. Az Im Not a Monster weboldal készítői arra hívják fel a figyelmet, hogy a kutyaharapás soha nem a "semmiből" jön, mindig vannak előjelei, sokszor hónapokig halmozódik a kutyában a feszültség, mielőtt harapna. Bármelyik kutya haraphat, nem szabad abba a hitbe ringatni magunkat, hogy ha a kutya eddig eltűrt mindent a gyerekektől, akkor ez így is marad.

Az élethelyzetek változnak és a kutya a stresszt kiváltó tényezők halmozódására harapással reagálhat. Ha például fél a nagyobb kutyáktól, utálja a gördeszkásokat és azt sem szereti, ha megsimogatják a fejét, ez a három trigger együtt már kiválthatja a harapást, míg önmagukban még a tolerálható szinten maradnak. Erre jó illusztrációt ad ez az ábra:

harap2.jpg

Hogy az ilyen eseteket elkerüljük, soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a gyerekeket és a kutyát és tanítsuk meg a kutya testbeszédének az értelmezését. Ha egy gyerek megérti, mikor jobb békén hagyni az állatot és mi az, amit nem szabad vele megpróbálni, minimálisra csökkenthető a kockázat. Ehhez újabb segítset nyújt Lili Chin plakátja:

harap.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://neveljunkkutyat.blog.hu/api/trackback/id/tr747475588

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2015.05.20. 22:27:01

Lehet, hogy a harapás kockázatát nem növelte, hogy milyen fajta, de egy tacskó nem igazán okoz halálos harapást. Tehát inkább harapjon meg egy tacskó tízszer, mint egy harcikutya egyszer.

NoOne 2015.05.21. 11:26:20

@Guadalupei Szűz: Rendszerint ahol nem vadászkutyaként tartják a tacskót, nem jellemző a kutya képzése, sőt a "normál" foglalkoztatása sem, sokszor csak jelzőkutyaként van jelen. Éppen ezért az szocializálása sokszor hiányos, ráadásul - igaz ez csak az én véleményem - a kistestű kutyák a terrierek kivételével sokszor "kisebbségi komplexust" mutatnak, hamarabb ijednek meg. Ezért aztán attól tartok sokkal nagyobb esélyed van tacskóharapásra, mint egy harci kutyáéra. Nem beszélve, hogy ha kézen vagy arcon történik a harapás, az ugyanúgy maradandó sérülést okozhat, pláne gyereknél.
Konklúzió a szokásos: nem a méret a lényeg, hanem hogy idegen állatot nem kell olyan helyzetbe hozni, amikor sarokba szorítva érezné magát. Akkor se, ha ott a gazdája, anélkül meg pláne.

2015.05.21. 18:42:25

@NoOne: Igen, ezeket az érveket ismerem, de még soha nem olvastam olyat, hogy tacskó halálra mart/harapott valakit, míg husky, pitbull (vagy szofisztikáltabb nevén staffordshire terrier), akita, stb. simán kivéges embereket, gyerekeket.

Rastafan 2015.05.22. 09:14:40

@Guadalupei Szűz: A pitbull és a staffordshire terrier két külön fajta. Mindkettőnek nagyon erős a harapása, természetes, hogy arról hallunk, amikor egy ilyen kutya súlyos sérülést okoz. Hogy évente hány ezer embert harapnak meg uszkárok, retrieverek, németjuhászok, stb. azt főleg azért nem tudjuk, mert ezekből nem lesz média cirkusz. Nemsokára írok egy posztot, amiben megpróbálok tényeket gyűjteni az egyes fajták által okozott sérülésekről.

2015.05.22. 10:03:02

@Rastafan: Csak ismételni tudom magam: végzetes támadást tacskó nem fog okozni. A németjuhász már megint más, hiszen nagy testű, a harapási listán úgy tudom az első, erős is a harapása. Én nagytestű, őrző-védő, stb. kutyákat nem engednék városban tartani, mert az emberek idióták. A saját seggüket nem tudják megtörölni, akkor hogyan tudnának egy munkakutyát fegyelmezni.
Tudom, hogy a kettő külön fajta (pitbull), de azért törzskönyves staffit, ami az is, nem igazán látni itthon. Persze, annak nevezik, meg esküdöznek, hogy az, de menjünk el egy kiállításra és nézzük meg ott hogyan néz ki egy staffi és akkor rájövünk, hogy az itthoni utcai staffik igenis pitbullok (vagy valami parkbéli mixek).

Rastafan 2015.05.22. 11:40:18

@Guadalupei Szűz: vagy ki tudja milyen mixek, de bélyegezzük meg őket, mmiközben saját magunkat tesszük védtelenné az előítéletekkel: neveljunkkutyat.blog.hu/2015/05/22/kutyaharapasi_ugyek_eleg_a_tevhitekbol

2015.05.22. 13:50:57

@Rastafan: Láttam pulit, akit soha senki nem tanított terelni, de amikor odakerült csillagos ötösre megoldotta a feladatot, pedig előtte csak aszfalton járkált. Vagyis az az ösztön, amire kitenyésztették benne van "gyárilag". A pitekben is, időzített bombák. Lehet, hogy sose robban, de ha igen, akkor irány az ambulancia vagy a temető. Harci kutya sem a tacskókból lesz, nem véletlenül.

Rastafan 2015.05.22. 15:01:23

@Guadalupei Szűz: Az egyetlen, ami gyárilag beléjük van kódolva, az a rendkívül erős harapás és az, hogy nem eresztik el az áldozatukat, nem futamodnak meg és magas a fájdalomküszöbük, ennek történelmi okai vannak. Az indokolatlan agresszió nincs beléjük kódolva, az emberi felelőtlenség és gonoszság eredménye. Egyébként érdekes, hogy a tacskót hozod fel példaként, ugyanis nagyon sok harapásért felelősek, sokan ölebként tartják őket és a rossz tartás kihozza belőlük az agressziót. Az egyetlen ok, amiért nem őket tartják harci kutyáknak, az a fizikai gyengeségük és a kis méretük.

2015.05.22. 15:43:15

@Rastafan: Az agressziót nem mondtam. Kezdettől fogva csak annyit mondtam,hogy ha harap, akkor annyi. Furcsa, hogy sokszor egyetértünk (már máskor is), de valahhogy nem vesszük észre. Te nem engeded, mint egy pitbull, én meg nyomom agresszíven, mint egy tacskó. :)))

Rastafan 2015.05.22. 15:55:41

@Guadalupei Szűz: :) Ez jó, van benne valami. De persze, értelek ám.

NoOne 2015.05.26. 10:01:55

@Guadalupei Szűz: Persze, igazad van, nem is a "halálos tacskó" miatt írtam.

A tapasztalat, hogy olyan embernek, aki 7-8 év és 25-30 kg felett van és "látott már kutyát", nem sok esélye van arra, hogy egyáltalán kutyatámadás éri, nemhogy halálos.
Ellenben sokan sajnos nem fogják fel azt sem, hogy a kisgyerekek - elnézést a durvának ható fogalmazásért - bizony zsákmányméretűek, sok fajta vagy egyed ezért adott esetben velük másként viselkedhet.

NoOne 2015.05.26. 10:17:36

@NoOne: Hmm... Bocs, nem is néztem, melyik cikk alatt kommentelek/válaszolok. :)