Egyszerű ügynek tűnik, de nem az, a behívás megtanulása ugyanis azt jelenti, hogy a kutya mindig visszajön, amikor hívod. Ha ez nem teljesül, a kutyád nem tanulta meg a leckét, csak nem szeretne egyedül maradni a futtatón, mezőn, stb.  Ha jól akarod érezni magad a kutyáddal és azt szeretnéd, hogy a séták stresszmentesek legyenek, csak néhány egyszerű szabályt kell betartanod.

Mitől működik a behívás?

Mielőtt nekilátsz a tanításnak, tisztázzuk, hogy miért jön vissza a kutya, erre alapul ugyanis a módszer. A kutyus azért megy vissza hozzád, mert te vagy a gazdája, tőled várja a védelmet és a szeretetet. Ez nem azt jelenti, hogy ha nem megy vissza hozzád, akkor nem szeret, hanem azt, hogy – valószínűleg  – nem kommunikálod felé egyértelműen, mit szeretnél és miért.  A kölyökkutyák esetében a behívást segíti a láthatatlan póráz: ez egy olyan képzeletbeli póráz, ami összeköt benneteket akkor is, ha fizikailag nem vagytok kapcsolatban. Amikor  a kutya még kicsi, a láthatatlan póráz rövid: nem mer tőled túlzottan eltávolodni, visszaszalad hozzá és követ téged. Ahogy nő, úgy egyre hosszabb lesz ez a póráz, ezért  a lehető legkorábban kezdd el a tanítást. Nézzük, hogyan.

Fotó: Wikimedia Commons

A kezdeti lépések

A behívást mindig az otthonodban kell elkezdened tanítani. Távolodj el  kicsit a kutyádtól, aztán fordulj felé, tárd ölelésre a karod és kicsit guggolj le. Közben szólítsd a nevén és hívd (mindig egy szót használj és ugyanazt). Amint feléd indul, mosolyogj rá és ismételd a parancsot (csak egyszer).  A kutyák elsősorban a hanglejtésből értenek, ezért ügyelj rá, hogy a hangod gyöngéd, lágy és közepesen hangos legyen, és érzelmi töltése nagyjából a leggiccsesebb hollywoodi film happy endjét idézze. Ez nem tréfa, kitörő örömmel kell hívnod és amikor bejött, alaposan megsimogatni, megdögönyözni és szóval is dícsérni.

Mit ne csinálj: ne adj jutalomfalatot bejövetelkor, mert ez rossz beidegződéshez vezet. A kutya azért kell, hogy visszajöjjön, mert te vagy a szerető gazdája és nem a kaja miatt. Lehet, hogy így lassabban megy a tanulás, de sokkal magabiztosabb és érzelmileg stabilabb kutyád lesz így, mintha arra szoktatnád a kutyát, hogy azért kell visszajönni, mert nálad az étel. Arról nem is beszélve, hogy biztosan más gazdáknál is lesz jutalomfalat a terepen, tapasztalatom szerint a jutifalathoz szokott kutyák előszeretettel kunyerálnak idegenektől is.

Ahogy a kutyád fejlődik, fokozatosan növeld a távolságot és elkezdheted spontán visszahívni a kutyát, ha eltávolodik tőled. Ha már tökéletesen megy a lakásban, akkor ideje kimenni, de zárt és biztos helyre, ahonnan nem szökhet el és ahol lehetőleg nem zavar meg benneteket senki, beleértve más kutyákat is. A leckék ne tartsanak sokáig és soha ne ismételd őket többször, szünet nélkül.  Akkor hagyd abba, amikor még tökéletesen bejött, kerüldd el a fölösleges frusztrációt.  

Mit ne csinálj: soha ne próbáld fáradt, ideges, dühös hangon behívni a kutyát. Ezzel elveszed a kedvét az egésztől, megijed, nem akar visszajönni, ettől te még dühösebb leszel... Ha idegileg nem érzed magad jól, inkább ne gyakorolj vele.

Fotó: Wikimedia Commons

Tuti tipp: síp, csipogó és kulccsomó

A behívás egyik nehézsége az, hogy a kutya figyelmét fel kell hívnod magadra akkor is, amikor ő éppen valami nagyon érdekes dolgot szaglászik vagy valamire fülel. A megoldás: használj egy olyan hangot, ami egyértelműen megkülönböztethető, messzire hallatszik és érdekesnek találja. Hogy ez pontosan mi, az kutyafüggő, de jó eséllyel indulnak a sípolós játékok és behívásra hivatalosan használt magas frekvenciájú sípok vagy egy kulccsomó is. Utóbbi azért praktikus, mert valószínűleg nálad van, ha elmentek sétálni. Ha a kutya felkapja a fejét, amikor megszólaltatod, nyert ügyed van, elkezdheted a hangjelet a behívó paranccsal kombinálni.

Fontos, hogy itt is kövesd a fenti taktikát: mindig ugyanolyan hosszan és ugyanannyiszor sípol/csipogj, mert így azonosítja majd a kutyát a hangot a paranccsal és később ugyanezzel az eszközzel más utasításokat is könnyen megtanul majd.

Ha valamelyik darab bevált, vásárolj belőle többet. Nem kerül sokba, és így biztosíthatod, hogy lesz tartalékod, ha netán valami történne az elsővel... Ez azért fontos, mert így pontosan ugyanazt a hangot használhatod egészen addig, amíg a kutyád tanul.

Hívás kézjellel – biztos, ami biztos

Ha a fenti javaslat szerint cselekszel, a kutyád már az első perctől kézmozdulatot is kapcsol a behíváshoz, tartsd ezt meg a jövőben is. Az ölelés azért jó, mert elég széles karmozdulattal jár ahhoz, hogy a kutyád nagy távolságról és meglássa. Ezzel egyrészt megerősíted a parancsot, másrészt biztosíthatod, hogy a kutyád egyértelműen vegye az üzenetet akkor is, ha valamiért nem hall téged, ez pedig a városban akár életmentő is lehet.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.