2015.08.05. 13:02
Mozgólépcsőzzünk biztonságosan a kutyával - tippek
A horrorisztikus mozgólépcső sztoriktól és a BKK érdekes ötletelésétől hajtva utánanáztem, hogyan közlekedhetünk a legbiztonságosabban mozgólépcsőn a kutyánkkal.
Tegnap láttam a hírt, hogy a Kálvin téren egy Jack Russel terrier lábát elkapta a mozgólépcső. Szegényt csak a katasztrófavédelem tudta kiszabadítani, három lábujját és egy talppárnáját is amputálni kellett. A sztori legijesztőbb része, hogy a mozgólépcsőt alig tudták megállítani, holott a gazdái többször megnyomták a vészjelzőt.
Függetlenül attól, lesz-e valami a BKK mozgólépcsőző kutyákra vonatkozó agyatlan tervéből, összeszedtem, mit tehetünk a biztonságos közlekedés érdekében.
Emeld fel a kutyát
Nem kérdés, hogy egy kicsi vagy közepes testű kutyát érdemes felemelni a mozgólépcsőn, így egyik fél sem stresszel és minimalizálhatjuk a sérülés kockázatát.
Tanítsd meg mozgólépcsőzni
A segítő kutyák számára kötelező ez a lecke, így szerencsére az amerikai segítőkutya szövetség már komoly tapasztalattal rendelkezik a témában.
Hopi!
Mielőtt a mozgólépcső közelébe merészkednénk, tanítsuk meg a kutyánkat parancsra ugrani. Ez többnyire nem nehéz, csak következetesen kell használnunk a parancsszót, ahányszor átugrunk egy útakadályt. Kezdjük egy alacsony akadállyal, amit a kutya belát és könnyedén átugrik, de ami azért elég magas ahhoz, hogy a kutya ösztönösen is ugorjon és ne lépje át. Ezt otthon is kiválóan lehet gyakorolni a célnak megfelelően elhelyezett ásványvizes kartonnal vagy ilyesmivel, kint pedig a futtatókon találunk jó kis ugráló helyeket.
Ha az ugrás és a kulcsszó már összekapcsolódott, kezdhetjük gyakorolni a felugrást, az átugrás helyett, mert erre lesz szükségünk a mozgólépcsőn. Erre a kinti padok ideálisak. A legnehezebb a - mondjuk úgy - távolugrás, vagyis amikor egy sík felületen vesszük rá a kutyát arra, hogy ugorjon el egy pontig, ezt legjobban pocsolyákkal tudja gyakorolni az ember, meg a kutya, de otthon is lehet játszani azzal, hogy leterítünk egy pokrócot vagy nejlonszatyrot és átugratjuk a kutyival.
Ha ez már jól megy, keressünk egy relatíve kevésbé forgalmas mozgólépcsőt, de még ne akarjuk felvinni rá a kutyát, csak mutassuk meg neki, mi ez a zajongó, mozgó izé.
Ha tisztes távolságból figyelve nem ijed meg, közelebb mehetünk hogy a kutya megtapasztalhassa a lépcső által okozott rezgést a talpán, mielőtt fel kéne szállnia. Ehhez persze ebben az országban már szükségünk lesz jegyre/bérletre a kutyának is, hiszen át kell lépnünk a "sárga vonalat" a metró megállóban, de ez van.
Felugrunk, leugrunk
Ha ezen is túl vagyunk, jöhet a mozgólépcsőzés, ahol a legfontosabb, hogy a fel- és lelépés helyett a kutya fel-, illetve leugorjon, elkerülve ezzel a mozgólépcső legveszélyesebb részét, ahol a lépcsők feltűnnek, illetve ahol a lépcsők a végén körbefordulnak. A balesetek szinte mindig a le- és fellépéskor történnek, ezért a segítő kutyások azt tanácsolják, hogy fellépéskor menjünk előre, lépjünk a lépcsőre, és amikor az már egy-két fokot emelkedett a lent váró kutyához képest, jöhet a hopp! Így mind a négy kutyaláb elkerüli a veszélyes csatlakozási pontot.
A lelépés már nehezebb lesz, mert itt nincs szintkülönbség, amit a kutya magától megugrana, de ha kérésre ugrik, ez sem lesz gond. A testmérettől függően két-három lépcsővel a vége előtt rugaszkodjunk neki, és ugorjuk túl együtt a lépcső végét. Ehhez érdemes előre felkészülni, a csapat az "egy-két-hát" javasolja, szerintem a "figyelj" vagy a "nézd" is működhet (erről már írtam korábban).
Remélem, hasznosak a tippek, vigyázzatok egymásra!
Szólj hozzá!
Címkék: séta
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek