Etológusok egyszerű kísérlettel igazolták, hogy a „kölyök szem” és a többi, általunk szégyenkezésként értelmezett viselkedés valójában nem más, mint a kutyák adekvát reakciója a mi viselkedésünkre.

Az etológusok azt akarták tudni, vajon valóban szégyent éreznek a kutyák, amikor a szidásra jellegzetes szomorú-megadó arckifejezéssel és gesztusokkal reagálnak? A kísérlet keretében a kutyát egy szobában hagyták némi csemege társaságában, figyelmeztették, hogy nem eheti meg a falatot, aztán a gazda elhagyta a helyiséget. Persze, a legtöbb kutya azonnal bekapta a jutalomfalatot, amint a gazda kilépett az ajtón. Az etológusok ezután felvételt készítettek a kutyák viselekedésről, miután a gazda felfedezte, hogy rosszalkodtak. Az eredmény szerint a kutyák egyértelműen akkor mutatták a szégyen jeleit, amikor a gazda megszidta őket, vagyis a viselkedésük csak reakció volt, nem pedig a korábbi cselekvéssel kapcsolatos megbánás vagy szégyen.

Az úgy nevezett „dog shaming” elég divatos a neten, az emberek egy része cukinak találja, amikor a kutyák bemutatják a „ne bánts, megadom magam” – műsort. Magam is raktam már ki ilyen videót és akkor vitatkoztam is egy kommentelővel, aki szerint ronda dolog nevetni a kutyákon, akik épp szenvednek. Nos, ezúttal nekem volt igazam, amikor azt írtam, hogy a kutyák óriási bohócok és ezt az egész show-t a mi kedvünkért csinálják, mert észrevették, hogy erre jól reagálunk, például abbahagyjuk a dorgálást, horribile dictu még meg is simogatjuk őket. Megint beigazolódott Csányi Vilmos mondása, miszerint a kutyák remek humánetológusok. 

A bejegyzés trackback címe:

http://neveljunkkutyat.blog.hu/api/trackback/id/tr1005836739

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Pargendity Özséb 2014.02.28. 16:46:59

Az, hogy egy hozzászóló nem győz meg, semmit sem mond arról, hogy kinek van igaza.:-)
A kutya nem azért viselkedik úgy, vág megszeppent képet (látjuk bele mi emberek a megszeppentséget), mert szégyent éreznek, hanem mert a gazda neheztelése rossz nekik. A neheztelést több lépcsőn keresztül próbálják elkerülő/engesztelő viselkedéssel megszüntetni, miközben egyre rosszabbul érzik magukat. Azt a lépcsőt amikor végre abbahagyja a gazda a neheztelést, a következő alkalommal már sokkal hamarabb eléri az eb, és az egyre inkább technikává válik. De attól még szarul érzi magát (hisz' éppen ezt próbálja megszüntetni), ha nem is feltétlenül annyira, mint a viselkedés mutatja. Tehát aki egy videó/fénykép kedvéért ilyen állapotba hozza a kutyáját, mert milyen cuki is az, az bizony öncélúan kínozza (értsd: okoz neki rosszat). A büntetésnek, aminek amúgy szerintem is van szerepe a felelős kutyatartásban, pedig azonnalinak kell lennie, különben nem tudja a kutya miért is kapta, azaz nem lesz hatásos. Az azonnali büntetést pedig nehéz elképzelni videokamerával.

Rastafan 2014.03.04. 15:13:19

@Pargendity Özséb: Nem a meggyőzés döntötte el, hogy kinek van igaza, hanem a kísérlet. Egyébként teljesen egyetértek azzal, amit a büntetésről írtál és tényleg nem korrekt dolog ilyen videókat csinálni. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy - finoman szólva - ettől nem lesz lelki sérült a kutya. Egyébként ami a "mutassuk meg, milyen szerencsétlenek vagyunk" módszert illeti, ismerek olyan vizslát, aki sétakor csak akkor kezd el remegni, amikor valaki megsimogatja. Nyilván észrevette, hogy ha a kedves emberek érzik, hogy remeg, megdédelgetik-dörzsölgetik, az pedig nagyon jó dolog. :) Szóval nagy bohócok.

Pargendity Özséb 2014.03.04. 17:35:29

@Rastafan: Nincs bűntudatuk, ebben is egyetértünk, ráadásul a felrakott képek-videók túlnyomó része azért csak egy "cukira" kondicionált kutyát mutat. A maradékban már nem vagyok ennyire biztos, Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy a cukiságok felrakása az öltöztessük-be-és-fessük-ki-a-babát színvonalán van, azzal az előnnyel, hogy nem fenyeget a veszély, hogy öregkorunkban visszakapják.