2014.01.29. 12:13
Bizonyított: bekapcsoljuk a kutyák „boldogság hormonját”
Az MTA-ELTE etológusai ismét áttörést jelentő tudományos eredményeket értek el, amikor bizonyították: a köznyelvben boldogság hormonnak nevezett oxitocin a kutyák viselkedését is befolyásolja az emberekkel való interakciók során.
Az oxitocin kutyákra gyakorolt hatásának megfigyeléséhez a kutatók az oxitocin receptor gén, az OXTR alléljait figyelték meg több mint kétszáz hobbiállatként tartott németjuhász és border collie esetében. Az MTA-ELTE munkatársai először DNS-mintákat vettek minden kutyától, majd elemezték a genomjukat. Eszerint a kutyáknál az OXTR három különböző változatban volt jelen.
Az allél a kromoszóma egy adott lókuszán elhelyezkedő gén variációja. Példa rá több virágfaj színének változása virágzáskor. A folyamatot egy gén szabályozza, amelynek számos változata lehet, így fehér, piros színt eredményezve a virágban.
A teljes tanulmány elolvasható itt
Ezután különböző szituációkban figyelték meg a kutyákat, például amikor találkoztak a gazdájukkal, vagy idegenekkel, amikor egy idegen fenyegetően közeledett hozzájuk vagy ha bújócskáztak a gazdájukkal.
Ezután Kis Anna, a tanulmány vezető szerzője és kollégái összevetették a két adathalmazt, hogy lássák, van-e kapcsolat az oxitocin receptor és a kutyák viselkedése között. Az eredmények szerint egyértelmű a kölcsönhatás, ugyanakkor a receptor különböző módozatai más és más módon hatottak a két fajta körében.
A G jelzésű allél például barátságosabb viselkedéssel társult a németjuhászok körében, míg a border collie-k esetében inkább a barátságtalanabb magatartással függött össze. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a hormonok és a viselkedés kapcsolatát más, eddig ismeretlen genetikai és sejtes mechanizmusok is befolyásolják.
A tanulmány nem csak arra mutat rá, hogy az oxitocin az ember-kutya kapcsolatban is fontos szerepet játszik, de kiemeli a hormon összetett voltát is. Eddig is tudtuk, hogy az általában pozitív asszociációkkal társított oxitocin nem csak a ragaszkodásért, de az irigység és az elfogultság kialakulásáért is felel, hatása egyénenként eltérő. A következő lépés annak felderítése lehet, hogyan hat az oxitocin a társas kapcsolatos fejlődésére.
Szólj hozzá!
Címkék: tanulmány
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek